Incipit
Tartalmaz Kezdés ezzel Egyenlő Üres Nem üres
Kérem, válasszon! A Bakonynak sűrű őserdeje között A cigány egyszer kiment a lovon az erdőre A Duna mentében derék magyar helység A farsang utolsó három napja járta A fényes nap immár elnyugodott A kies Borsodnak legszebb vidékében A kies Erdélyben a szép Székelyföldön A kies Nógrádnak kiterjedt völgyében A kies Szilágyságban a sebes Körös partján A királynak beteg ágya mellett állnak A magyar sokáig volt világ bástyája A Mátra lábánál csalitos rónában A mennyei szent városnak A múlt évben történt A tizennyolcadik századnak elején A tizennyolczadik századnak elején Add nékem, Jézus, szívedet Ah, tehát már el kell mennem Ajánlom, ó, én Uram, Istenem, magamat Akkor lészek katonává Áldj meg minket, Jézus Alig halt meg Károly abban a reményben Állj előmbe, rózsám, hadd búcsúzzam tőled Álnok Sirén, nem hallgatom már csalárd énekedet Árpád ősatyánk amint Szerencsnél állott Az alábbi értekezés az erkölcs hasznáról és relativitásáról szólna. Ha volna ebből bármelyik. Az Atyának aki engemet teremtett Az esztendőnek négy részeiről Az igaz Messiás már eljött Be sok rege szól már te rólad oh, Csejthe! Borulunk elődben Botond, a hős Kalpun egyetlen hős fia Buják vára fekszik Nógrád vármegyében Bús szívemnek nagy öröme Csendes patak folydogál Dicsérjétek, tiszteljétek Dicsőség neked, mennyei Dúl Szolimán császár pusztító fegyverrel Ébredj fel, ó, lelkem Ébredj fel, oh, Uram! az ellenség itt van Egek nagy asszonya Egész esztendőbe esendő vásárok Egy bizonyos Svédországban lakozó herceg Egy bizonyos Svédországban lakozó hercegnek Egy bizonyos svékusországi lakozó herceg Egy új csoda történet, melyet egy istenfélő ember, ki miután a malomban Egyházi számlálás 1811 esztendőre Egyszer nem jól fűtött valami nagy úrnak Eile o Herr! mein Herz zu stärken Eljön immár Simon Júdás Első kérdés mondd meg: hány krajcár az ára? Élt egy híres koldus egyik vármegyében Éltem színe, világ kincse Eltökélte magában őexcellenciája Emlékezetre méltó Senki Pálnak tanult mestersége Én vagyok a halászlegény Ezalatt kimúlván a halálban a pápa Ezernégyszázhatvan közepén volt éppen Ezerötszázötvenkettőt mikor írtak Ezredik évben szent István királyunk Fáraó fekete nemzetéről szólok Félhetsz méltán, bűnös ember Fenn Budának fényes, s díszlő csarnokában Gerafit Theus hominem at imachinem Gerjedezzen minden szív Gömör vármegyének kellő közepében Ha a magyar menyecskék a magyar rövid etikából Ha keressz nálam állandóságot Ha paraszthoz méne, keserves nótával Haj, ne hátra, haj, előre Hajdan erős vár volt a híres Lublóvár Hajdan, hol Csókakő omladéka égbe Hajdanában élt egy régi város szélén Hallgassátok csak, ó, keresztények! Haragszik énrám az én kedves rózsám Haragszik reám az én kedves rózsám Három esztendős korában Háromszék óriás sziklabérci között Házasoknak, új társoknak kívánok szólni Hej hatalmas Urak ne dölyfösködjetek Hej, hatalmas urak ne dölyfösködjetek Hej, pajtás, be nevetem világ bolondságát Herr, erbarme dich unser! Heves vármegyében, a Mátra aljában Hiszek mindent, amit az Isten hirdet Hol a Balatonnak sima tükre terül Hol a somlyai bor arany nedve terem Hol egekbe nyúlnak a királyi bércek Hol most emelkedik Gellért magas hegye Hol vagy én szerelmes Jézus Ide járulj a templomba Imádlak nagy Istenség Incselkedik ellenem a Sátán Jaj, be nyögök, hogy rózsámnak nem láthatom pitvarát Jaj, kínomat ki nem beszélhetem Jöjj el Szentlélek Úr Isten! Judus küld egy kosarat teli fenék nélkül K. Ki látott vetés előtt aratást? Kegyes gondviselő, könyörülő Isten Kérdést itten ne tégy, mi ára ezeknek? Kérlek a bátyátok Plútónak lelkére Kérlek, ó, emberi nemzet! Kesergő szívemre nagy fájdalom szállott Keserves Szűz Mária! Két krajcáron tartom, polturán adhatom Ki látott vetés előtt aratást? Ki ne ismerné a gyönyörű Cserhátot Köszöntlek tégedet, radnai virág Ládd, megmondtam, Angyal Bandi, ne menj az Alföldre Lelkem lángolva ég Ma született egy kisasszony Magyar és Erdély országi új és ó kalendárium Már régtől fogva közönséges panasz az, hogy Már régtül fogva közönséges panasz az, hogy Mária betegek orvosa Mária betegek orvosa Mária készül sietséggel Judeában Maria! Wir fallen dir zu Füssen Mária, Mária, fényesebb Mária, Mária, te holdnál Máriában én vigadok Másféle a természet majd minden emberben Megcsípett a bőgő tegnapelőtt kettő Menj el, édes fecském, violám köszöntsed Mennyország ajtaja ki van már nyitva Menynek, és földnek Királynéja! Messze a Kárpátok havas bérci között Messze a Kárpátok havas bérci között Messze hol a Körös a hegyekben ered Messze, messze, túl a nagy világtengeren Mi az: Aki azt csinálja, annak nincs rá szüksége. Midőn "Tatár Péter Rege kunyhóját" Midőn a római világuralomnak Midőn ezernégyszázhuszonhetet írtak Midőn Mátyás király, a nagy Hunyad fia Midőn még a régi magyar jó házaknál Midőn még az ember nem ismert divatot Mikor Máriához az Isten angyala Mikor megyen Angyal Bandi tanyára, tanyára Mindenféle arany és koronás tallér Mint tiszta éjszaka a kék mennybolt alatt Mit jársz, mit jársz, mit háborgatsz Mohács! Mohács! Oh, te gyászos, véres mező Moson vármegyének termékeny jó földjén Most lett a kenyér Krisztus testévé Mostan emlékezem az elmúlt időkről Mostan emlékezem az elmúlt időkről Mostan hevertemben egy dolgot mondanék Mulatságos kérdések és feleletek Mutter Anna mit Maria Nagy bizodalommal Nagy ünnepély vagyon Mátyás udvarában Nagy volt Magyarország, s dicső hajdanában Nehéz tudni célját, végét, kitanulni mesterségét a kurvának Nem messze a Kárpátok hóval fedett hegyláncától Nógrád s Gömör között a Mátra egy ága Nyitra vármegyének éppen a határán Nyitra vármegyének legszebb vidékében Nyújtsd ki Menyből O Gott, der du aus besonderer Gnade O heilige Anna, du Mutter O liebreiche Mutter Ó, áldott, szent Isten Ó, boldog Szűz Mária Ó, boldogságos Szűz Mária Ó, dicsőséges, szent jobb kéz! Ó, ember hallgasd meg Ó, én bizodalmas Ó, én édességes Jézusom! Ó, én szerencsétlen szegény Ó, fájdalom, fájdalom Ó, irgalmas Istenünk Ó, irgalmas Jézusom, ki a több keserves fájdalmaid Ó, jóságos anya, Mária! Ó, kegyelmes atyánk Ó, keresztény, keresztény mit Ó, legboldogabb Istennek anyja Ó, legédesebb, legkedvesebb Ó, malaszttal teljes! Ó, Mária ékes rózsa Ó, Mária! Kegyelemnek Ó, Mária! mivel te kegyelmes Ó, Mária! szentséges anyám Ó, szentséges Mária Ó, szerelmes, ó, kegyelmes Ó, te zsíros Kanahó, Hortobágy mellyéke Oltalmad alá folyamodunk Öröktől választott drágalátos Szűz Örülj, vigadj tisztaságban Ott hol a Könyöklő sziklapárkányával Ott ül nyúlbőr, s rongy és minden limlom között Ott, hol a Könyöklő sziklapárkányával Philostén mint Florentinát Pista bojtár és a szép kedves Pannika Régen, ezelőtt vagy hatszáz esztendővel Repül az én lelkem Ripsel nevezetű részeges paraszt Dánus országban Rózsa Sándor, Rózsa Sándor, hova lettél? Sallai Pistának gyolcsinge, gatyája Sei ruhig meine Seele! Siess bűnös lélek Sír az egyik szemem, a másik könyvezik Siralomnak, fájdalomnak völgyében kesergek Siralomnak, fájdalomnak völgyében kesergek Sirathatom, amik rajtam estek, lettek Sok számtalan évvel ezelőtt mikor még Somogy vármegyében, Kaposvárhoz közel Stilfrid halála után Bruncvik az ő fia azon Szabolcs vármegyében, hol az ezüst Tisza Száguldva ront be a tatár az országba Száguldva ront be a tatár az országba Szálas bükkös erdő kellő közepében Szánjatok, ó, ártatlan angyalok Szegény Barna Péter egy derék legény Szent Mihály nap után már csak hideget várj Szentséges lábaidhoz Szentséges szűz Mária könyörögj érettünk Szeret engem elég János Szomorú már nékem járásom-kelésem Tehozzád óhajtunk Tehozzád sietünk Torna vármegyében születtem Torna vármegyében születtem, születtem Történt egy falusi úri háznál, hogy a szakácsné Traurig fang ich an zu singen Üdvöz légy, fehér liliom Üdvöz légy, keresztfán megholt Üdvöz légy, mái nap Üdvöz légy, Mária! a mindenkor Üdvöz légy, Mária, kit az Isten Üdvöz légy, ó, dicsőséges Szűz! Üdvöz légy, ó, Mária! malaszttal Üdvöz légy, szűz Mária Üdvözlégy millió ezerszer Ugyan hova megyen egyedül magában Újvárosi kerek tóba’ fördik két szép barna csóka Ül a cinkotai kántor egymagában Úr Jézus Krisztus! ki a keserves keresztfán Úr Jézus Krisztus! te isteni szent jóság Úr Jézus Krisztus! te Istennek kedvelt Uram, Jézus Krisztus Vajha kimondhatnám kínját én szívemnek Vala egy időben egy igen sok bűnökkel terhelt római pápa Vasárnap hajnalban Világ teremtésétől fogva számlálunk Világnak nagy patrónusa Víz, víz, víz, be szép tiszta víz Volt Csehországban egy úri fejedelem Volt egy időben egy gróf és annak felesége Volt egy időben egy gróf, és annak felesége Voltak pedig jelen ezen úri becstelen esküdtek
